Let us remember Dr. József Berkes (1926–1987), Uncle Józsi, because we need him

Absztrakt: A tanulmány célja, hogy egy szakmai megemlékező esemény kapcsán összegezze dr. Berkes József személyes hozzájárulását a hazai közigazgatás-szervezés és -menedzsment mint szakma és szakértői szolgáltatás kialakulásához. Bemutatja Berkes szakmai és emberi kvalitását, iskola- és szakmateremtő munkásságának legfőbb területeit és eredményeit, rendkívüli személyiségét. Különös hangsúlyt fektet a tanulmány annak bemutatására, hogy mi a máig is őrzendő és használható, neki köszönhető hozzáadott érték. Nem csak az új szakma tartalma, hanem annak kultúrája is testet ölt Berkes szellemi hagyatékának és személyiségének bemutatása alapján. Az összeállítás alapjául szakirodalmi források és a szemtanúk – kollégák, barátok mint személyes ismerősök – elmondásai, visszaemlékezései szolgáltak. A szellemi hagyaték mint szakmai érték bemutatása képezi a dolgozat egyik eredményét, a másik néhány következtetés arról, hogy miért és miként kell ápolni az ilyen és hasonló személyiségek hozzájárulását a közigazgatás szervezéséhez és fejlesztéséhez. Röviden összegezve jelzi a tanulmány, hogy az elmúlt évtizedekben e tekintetben rendkívül nagy „hátralék” halmozódott fel, amivel adósok Berkes még élő személyes ismerői, iskolájának tagjai, a szakterület művelői. A szakmatörténet ápolása szinte meg sem kezdődött, s az elmúlt – ellentmondásos évtizedekben – nem kapott szinte semmi figyelmet, jelentőséget. A dolgozat utolsó fejezete felveti ezt a problémát és vázolja a megoldás módját.

Abstract: The aim of this paper is to summarize the personal contribution of dr. József Berkes to the development of public administration/management organisation as a profession and expert service in Hungary, in the context of a professional commemorative event. It presents Berkes’s professional and human qualities, the main areas and achievements of his „school” and professional work, also his extraordinary personality. Particular emphasis is placed on showing what is his added value, which should be preserved and used today. Not only the content of the new profession, but also its culture is embodied in Berkes’ heritage and personality. The compilation is based on literature and on the testimonies and recollections of eyewitnesses - colleagues, friends and personal acquaintances. The presentation of the intellectual legacy as a professional asset constitutes one of the results of the essay, the other is some conclusions on why and how to cherish the contribution of such and similar personalities to the organisation and development of public administration. In short, the study shows that in recent decades there has been a huge backlog of work in this area, which is owed to the personal acquaintances of Berkes, members of his „school” and practitioners of the field. The cultivation of the history of the profession has hardly even begun, and in the past - controversial - decades it has not received almost any attention or significance. The final chapter of this essay raises this problem and outlines ways of solving it.