Csökkenthető-e Magyarországon a ”főváros szindróma” a területpolitika új eszközeivel?
Could be reduced the ’capital city syndrome’ in Hungary by the new instruments of territorial policy?
| LETÖLTÉS | DOI: 10.59809/Comitatus.2024.34-250.163 |
|
Szerző: Szegvári Péter, címzetes egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, city.consultbt@gmail.com, ORCID:0000-0001-5645-9505 Kulcsszavak: területpolitika | településhálózati rendszer | funkcionális várostérség | főváros és térsége | megyei jogú város | regionalizáció JEL kód: P25, P48, R38 |
Author: Péter Szegvári, Professor, Eötvös Loránd University, Faculty of Law and Political Sciences, city.consultbt@gmail.com, ORCID:0000-0001-5645-9505 Keywords: regional policy | settlement-network system | functional urban area | metropolitan region | county-right cities | regionalisation JEL code: P25, P48, R38 |
Absztrakt: Rechnitzer János a kelet- és közép-európai országok nagyvárosi fejlődési modelljeinek vizsgálata kapcsán 2022-ben rögzítette a kisebb területi, erősebben centralizált, kiemelkedően nagy népességet koncentráló fővárossal bíró országok, így Magyarország esetében is a ”főváros szindróma” tartós jelenlétét. A tanulmány több tényező (a piacgazdaság megjelenése, a demokratikus intézményrendszer kiépülése, a helyi/nagyvárosi kormányzás autonómiájának kialakulása, a koncentrált külföldi befektetések megjelenése, a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkező kedvező változások) figyelembevételével arra a következtetésre jut, hogy ennek a jelenségnek a fokozatos átalakulásával számolhatunk a jövőben. Jelen tanulmány több nézőpontból bemutatja a ”főváros szindróma” érvényesülésének magyarországi állapotát, s áttekinti azt is, hogy a hazai területpolitika milyen kihívásokkal néz szembe emiatt. Jelen tanulmány főként arra kíván választ adni, hogy az európai nagyvárosi kutatásokból levonható következtetések figyelembevételével Magyarországon számolhatunk-e ennek a jelenségnek a fokozatos átalakulásával, különös tekintettel az új területfejlesztési törvény célkitűzéseire, valamint a 2024-től új szakpolitikai irányítással működő területpolitika olyan intézményeire, mint a városhálózati rendszerek, a funkcionális várostérségek és a budapesti agglomeráció együttes kezelése. A jelen tanulmány annak is külön figyelmet szentel, hogy a ”főváros szindróma” átalakítása szempontjából milyen megoldásokat lehetne alkalmazni a helyi/nagyvárosi és a metropolisz kormányzás autonómiájának a növelése és nemzetközi tapasztalatokon alapuló intézményesítése terén.
Abstract: In 2022 János Rechnitzer, based on a research on the capitals of the Eastern and Central European metropolitan areas, stated that in the metropolitan development models of some countries, with their smaller territorial, more centralised capitals with a particularly high population concentration, the ‘capital city syndrome’ has been and is still a permanent feature of the development models of some countries, as like as Hungary. However, the emergence of the market economy, the development of democratic institutions, the emergence of local/metropolitan governance and its possible and necessary autonomy, the emergence of concentrated foreign investment and the favourable changes in the income situation of the population that we can expect a gradual transformation of this phenomenon in the future. Present study is reviewing from several approach the predomination of ‘capital city syndrome’ in Hungary and what kind of challenges are facing the Hungarian territorial policy because of it. The present study also wants to state whether we could really account with the gradual transformation of this phenomenon in the future in Hungary, regarding to the main objectives of new regional development act, furthermore the new institutions of territorial policy since 2024 under the umbrella a new ministry as like as the integrated development of settlement-network system, functional urban area and metropolitan area in the capital city and its agglomeration. The present study pays attention the chances of the emergency of local/metropolitan governance autonomy and its institutionalisation, regarding the international experiences to help the gradual transformation of ‘capital city syndrome’ in Hungary.
IRODALOMJEGYZÉK
Ágh Attila: Regionalizáció és csatlakozás, Önkormányzat, 2002. július–augusztus.
Balázs István: A nagyvárosi és az agglomerációs közigazgatás és önkormányzat a nemzetközi gyakorlatban, különös tekintettel a frankofón rendszerekre, Kézirat, MAKI Fővárosi Kutatócsoport, Budapest, 1992.
Bártfai Bálint: Az intézményi középszint szerepe a magyarországi területfejlesztésben 2010 után, Comitatus, 2023/247, 25–38. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-247.25
Beluszky Pál – Sikos T. Tamás: Városi szerepkör, városi rang, Budapest, 2020.
BFVT: Budapest és a fővárost körülvevő települések viszonya, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., Budapest, 2023.
Csomós György: A közép-európai régió nagyvárosainak gazdaságirányító szerepe, Tér és Társadalom, 2011/3, 129–140. https://doi.org/10.17649/TET.25.3.1872
Csomós György: Az európai városok tudományos kibocsátásának feltérképezése: egy területi tudománymetrikai elemzés a Scopus adatbázis alapján, Területi Statisztika, 2017/4, 356–384. https://doi.org/10.15196/TS570402
Dijkstra, Lewis – Poelman, Hugo –Veneri, Paolo (eds.): The EU – OECD Definition of a Functional Urban Area, OECD, Regional Development Working Papers, 2019, 11. https://doi.org/10.1787/20737009
Egyed Ildikó – Zsibók Zsuzsanna: Területi különbségek a foundational economy szemszögéből a 2016 utáni Magyarországon, Területi Statisztika, 2024/3, 273–307. https://doi.org/10.15196/TS640301
Faragó László: A városokra alapozott területpolitika koncepcionális megalapozása, Tér és Társadalom, 2006/2, 83–102. https://doi.org/10.17649/TET.20.2.1055
Farkas Beáta – Lengyel, Imre (szerk.): Versenyképesség – regionális versenyképesség, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATE Press, Szeged, 2000.
Farkas Zsuzsanna: A területfejlesztés aktuális kérdései és tervei, Előadás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Települési Önkormányzatok Szövetsége / IX. Önkormányzatiság napjainkban című konferencia, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2023. november 10.
Izsák Éva: A városfejlődés természeti és társadalmi tényezői, Budapest és környéke, Budapest, 2003. ISBN 963 9350 34 6
Józsa Viktória: Quo vadis regionalizmus?, Egy eszme- és értékrendszer tovább élése a szakemberek közvetítésével, Tér és Társadalom, 2018/3, 96–112. https://doi.org/10.17649/TET.32.3.3064
Kaiser Tamás: Területpolitika 2020 után: narratívák és paradigmák szintézise felé?, Comitatus 30 év/könyv 1991–2021, Comitatus Könyvek, 2021, 150–159.
Lukovics Miklós: A magyar megyék és a főváros versenyképességének empirikus vizsgálata, Területi Statisztika, 2006/2, 148–166.
Ortutay Katalin: Európai autonómiák – Baszkföld (Euskadi), Autonómia & Társadalom / Autonomy & Society – Társadalomtudományi Folyóirat, 2021/1, 20–31. https://doi.org/10.52895/AT.2021.1.1.2
Pálné Kovács Ilona: Regionális fejlesztési politika, uniós csatlakozás és a magyar közigazgatás, Európai Közigazgatási Szemle, 2002/1-2.
Perger Éva: A főváros és „környéke” régióként való értelmezése, a „központi” régió problémája, in: Horváth M. Tamás (szerk.): A regionális politika közigazgatási feltételei, Budapest, 2014, 213–254.
Piattoni, Simona: Multi-Level Governance in the EU. Does it work?, Globalization and Politics: A Conference in Honour of Suzanne Berger’, MIT, May 8 and 9, 2009.
Polyánszky Zoltán: Várostérségi fejlesztési programok / Székesfehérvár-Veszprém együttműködő várostérségek modellprogramja, Előadás, 2024. július 5., Székesfehérvár.
Rácz Szilárd: Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón, in: Pálné Kovács Ilona – Nemes Nagy József (szerk.): A regionalizmus az elmélettől a gyakorlatig, Illés Ivánra emlékezve 80. születésnapja alkalmából, Pécs, 2022, 59–72.
Rácz Szilárd: Településhálózat-fejlesztés Magyarországon – Történeti áttekintés, Előadás, IV., Területfejlesztők Napja, Mosonmagyaróvár, 2023. március 30.
Rechnitzer János – Berkes Judit (szerk.): Nagyvárosok Magyarországon, Budapest, 2021.
Rechnitzer János: Adalékok Kelet- és Közép-Európa fővárosainak fejlődési pályáihoz, city.hu Várostudományi Szemle, 2022/3, 11–14.
Somlyódyné Pfeil Edit: A várostérségi és policentrikus szemléletre alapozott település-hálózat fejlesztés érvényessége és érvényesülése Magyarországon, Comitatus, 2023/246, 171–182. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-246.171
Swianiewicz, Pawel: Foundations of Fiscal Decentralization – Benchmarking Guide for Countries in Transition, LGI/OSI, 2003. Elérhető: http://pdc.ceu.hu/archive/00006929/01/LGI_Foundations-of-Fiscal-Decentralization_2003.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
Szabó Pál: Régió és térszerkezet, Az elmélettől a területpolitikáig, Budapest, 2015.
Szabó Tamás: A fővárosi agglomeráció szabályozási, közpolitikai és közigazgatási dimenziója a rendszerváltás óta, Comitatus, 2023/244, 7–32. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-244.7
Szabó Tamás – Szabó Pál: A területi fejlettség szerepe a visegrádi országok területfejlesztésében, Comitatus, 2023/244, 85–104. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-244.85
Szegvári Péter: Merre tovább területfejlesztés?, Gondolatok a szakma jövőjének kérdéseiről, Comitatus, 2022a/nyár, 23–32.
Szegvári Péter: A magyar településhálózat-fejlesztés kihívásai és lehetséges irányai, PRO PUBLICO BONO – Magyar Közigazgatás, 2022b/1, 66–77. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.4.
Szegvári Péter: Divat-e még a „retró” a hazai területpolitikában?, Comitatus, 2023/246,183–190. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-246.183
Szegvári Péter: A magyarországi kisvárosok fejlesztéspolitikai pozíciói és lehetőségei, in: Szabó Tamás – Gyergyák Ferenc (szerk.): A magyar kisvárosok politikai, igazgatási és fejlesztési dimenziói, Homo Oecologicus Alapítvány–Települési Önkormányzatok Szövetsége, Budapest, 2024a, 164–191.
Szegvári Péter: Az önkormányzati autonómia végveszélyben, in: Ágh Attila (szerk.): Magyar zsákutca az Európai Unióban, Budapest, 2024b, 252–298.
Szirmai Viktória (szerk.): A várostérségi versenyképesség társadalmi tényezői, Hogyan lehetnek a magyar nagyvárosok versenyképesebbek?, Pécs–Budapest, 2009.
Szirmai Viktória: Urban Sprawl in Europe: An Introduction, in Urban Sprawl in Europe: Similarities or Differences?, Budapest, 2011, 15–44.
Tatai Zsombor – Ute, Albrecht: Térszerkezeti folyamatok és kihívások a budapesti agglomerációban, Kézirat, Budapest, 2024.
Tosics Iván: Nagyvárosi kormányzás: A város és környéke együttműködése külföldi példák és hazai relevancia, Tér és Társadalom, 2008/1, 3–25. https://doi.org/10.17649/TET.22.1.1153
Tóth Géza: Agglomerációk, településegyüttesek és vonzáskörzetek Magyarországon, Területi Statisztika, 2024/3, 356–379. https://doi.org/10.15196/TS640304
VÁTI: A magyar településhálózat helyzete és távlatai, Összefoglaló, Munkaváltozat, 2.1., 2008.
Verebélyi Imre: Kis- vagy nagy-méretű önkormányzatok, Magyar Közigazgatás, 1993/4. szám.
Zongor Gábor: Egyedül nem megy (még az önkormányzatoknak sem), Comitatus, 2020/236, 42–53.
Zongor Gábor: Szubjektív benyomások a területfejlesztési törvény negyedszázada kapcsán, Comitatus, 2022/nyár, 53–57.
Zornoza, Juan: New Trends in Fiscal Decentralization: a Spanish View, in Fiscal Federalism and Fiscal Decentralization in Europe, Edited by Lütgenau, Stefan A. Foster Europe, 2014, 105–127.
INTERNETES FORRÁSOK, JOGSZABÁLYOK
DATAR: Les contrats de plan État – Region, La Documentation française, Paris, 2002. Elérhető: https://side.developpement-durable.gouv.fr/Default/doc/SYRACUSE/231202/les-contrats-de-plan-etat-region?_lg=fr-FR (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
EC: Competitiveness and cohesion: Trends in the regions, Fifth periodic report on social and economic situation and development of the regions in the community, European Commission, 1994. Elérhető: https://searchworks.stanford.edu/view/2976817 (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
EC: Territorial Agenda 2030, European Commission, 2020. Elérhető: https://ec.europa.eu/regional_policy/sources/brochure/territorial_agenda_2030_en.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
ESPON: European Territorial Reference Framework: Synthesis Report, Luxembourg. 2019. Elérhető: https://archive.espon.eu/sites/default/files/attachments/ESPON_ETRF_Final_Report_Synthesis_Report.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
EUROSTAT: Methodological Manual on territorial typologies, Publication Office of the European Union, Luxembourg, 2018. Elérhető: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3859598/9507230/KS-GQ-18-008-EN-N.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
Funck, Bernard – Pizzati, Lodovico (eds.): European Integration, Regional Policy, and Growth, World Bank, 2003. Elérhető: http://documents.worldbank.org/curated/en/224421468764378691/European-integration-regional-policy-and-growth) (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
Manchester City Council: Partnership Governance Framework and Guidance, Issue 3, Updated December 2013. Elérhető: https://committee.nottinghamcity.gov.uk/Data/Executive%20Board%20Commissioning%20Sub-Committee/20090202/Agenda/Accountablebodyappendixd%20-%2036594.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
Megatrend Index 4.: Mennyire felkészült Magyarország a világot meghatározó legfontosabb kihívásokra?, Egyensúly Intézet, Budapest, 2024. Elérhető: https://egyensulyintezet.hu/wp-content/uploads/2024/04/ei_megatrend_2024.pdf (Letöltés ideje: 2024.08.26.)
OECD: Regions and Cities: Where Policies and People Meet, Policy Briefs. Third Ministerial Meeting of the Territorial Development Policy Committee, Marseille, France, 5–6. December 2013, OECD Publishing, 2014.
OECD: OECD Principles on Urban Policy, OECD CFE, 2019.
OFTK: Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, 1/2014. (I. 3.) OGY határozat.
OTK: Országos Területfejlesztési Koncepció, 35/1998. (III. 10.) OGY határozat.
TCSA: Enough Talk. An Action Plan for the Toronto Region. Toronto City Summit Alliance, Toronto, 2003. Elérhető: https://civicaction.ca/resource/enough-talk-an-action-plan-for-the-toronto-region/ (Letöltés ideje: 2024.08.26.)