A magyar vasúthálózat kifejlődése a politikai játszmák erőterében
– hatása új megyeszékhelyek létrejöttére a XIX. század utolsó negyedében
The Development of the Hungarian Railway Network in the Force Field of Political Games - its Effect on the Creation of New County Seats in the Last Quarter of the 19th Century
| LETÖLTÉS | DOI: 10.59809/Comitatus.2024.34-251.165 |
|
Szerző: Bódi Ferenc, tudományos főmunkatárs, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, Politikatudományi Intézet; témavezető tanár, Pécsi Tudományegyetem, Interdiszciplináris Doktori Iskola, Politikatudományi Doktori Program, bodi.ferenc@tk.hu, ORCID: 0000-0003-2362-3174 Kulcsszavak: vasúttörténet | megyeközpontok | dualizmus JEL kód: R58 |
Author: Ferenc Bódi, Senior Research Fellow, HUN-REN Institute for Political Science – Centre for Social Sciences; Professor, University of Pécs, Interdisciplinary Doctoral School, Political Science, bodi.ferenc@tk.hu, ORCID: 0000-0003-2362-3174 Keywords: railway history | county seats, dualism | political games | urban development | Hungary JEL code: R58 |
Absztrakt: A vasúthálózat mint az érhálózat kötötte össze az ipari és igazgatási központokat, amely a reformkor végétől az első világháború végéig épült ki Magyarországon. Mivel a vasúthálózat kifejlődése előtt szilárd burkolatú utak összefüggő hálózata nem épült ki, ezért a vasút különösen fontos szerepet kapott a személy-, teher-, valamint a hírforgalom föllendülésében. A vasútvonalak és kialakuló vasúti csomópontok új gazdasági és ennek következtében új politikai súlypontokat jelöltek ki az ország közigazgatási térképén a XIX. század végére. Gyakran korábbi megyeközpontok elveszítették belpolitikai súlyukat és új, vasúti kapcsolattal rendelkező települések vették át a korábbi történelmi megyeközpontok közigazgatási szerepkörét. A cikk célja bemutatni azt a politikai játékteret, amelyben ez a közlekedési- és hírközlési hálózat kialakult, amelyet az euklideszi vektorok terében a birodalmi-, nemzeti-, megyei-, valamint helyi érdekek együttese formált.
Abstract: The railway network, built in Hungary between 1846 and 1918, as the country’s logistical vein, connected and served the industrial and administrative centres. Since no network of paved road was built before the development of the railway network, the rail played a particularly important role in freight and passenger traffic, and postal services as well as communication. By the end of the 19th century, the railway lines and the emerging rail centres of gravity had marked new economic and, as a consequence, new political centres of gravity on the country’s administrative map. It often happened that former county centres lost their power in domestic politics and new settlements with railway connections took over and emerged into administrative role of the former historic county centres. The purpose of the article is to present the political spectrum where this transport and communication network was formed, and which was shaped by a combination of imperial, national, county and local interests in Euclidean vectors’ space.
IRODALOMJEGYZÉK
Audikana, Ander: Is planning still political?, The politicization of high-speed rail in Spain (1986–2016), Political Geography, 2021/84. https://doi.org/10.1016/j.polgeo.2020.102269
Andrásfalvy Bertalan: A Duna mente népének ártéri gazdálkodása, Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt, Budakeszi, 2007.
Armuth, Miklós – Lőrinczi, Zsuzsa (szerk.): Budapest University of Technology and Economics – The Historic Campus, Budapest, 2013.
Bódi Ferenc: A helyi önkormányzatok születése Magyarországon, Lakitelek, 2020.
Bódi, Ferenc: History of the Migrations in Hungary during the Modern Age, Central European Political Science Review, 2017/70, 182–208.
Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza I., Tér és Társadalom, 1990/3-4, 13–56. https://doi.org/10.17649/TET.4.3-4.180
Berend T. Iván: History Derailed: Central and Eastern Europe in the Long Nineteenth Century, Los Angeles, 2003.
Berend T. Iván – Ránki Gyögy: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században, Budapest, 1976.
Deák István: A törvényes forradalom – Kossuth Lajos és a magyarok, Budapest, 1983.
Ember Győző: A kormányzati szervezet, in: Ember Győző – Heckenast Gusztáv (szerk.): Magyarország története 1686–1790, Budapest, 1989, 437–499.
Erdősi Ferenc: A vasutak egykori hatása az ország térszerkezetére és urbanizációjára, Közlekedéstudományi Szemle, 1989/39, 175–183.
Erdősi Ferenc: Területi érdek és vasúti közlekedés, Tér és Társadalom, 1987/1, 46–65. https://doi.org/10.17649/TET.1.1.5
Erdősi Ferenc: Az egyközpontú vasúti fővonalhálózat kialakulása a főváros fejlesztése érdekében, Közlekedéstudományi Szemle, 1986/9, 391–397.
Erdősi Ferenc: Politikai-gazdasági területi érdekek ütközése a kiegyezés előtti vasúthálózatunk térszerkezetének alakulásában, Közlekedéstudományi Szemle, 1985/10, 443–451.
Erdősi Ferenc: Ágazati és területi érdek ütközése a bajai-bátaszéki vasút létesítése kor, Dunatáj, 1985/8, 61–70.
Ertl Imre: 150 éves az első magyar vasúti törvény, Közlekedéstudományi Szemle, 1986/9, 384–390.
Gazsó Ferenc: Közoktatás a zárványtársadalomban, in: Bódi Ferenc (szerk.): Helyi szociális ellátórendszer, Budapest, 2008, 129–144.
Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben, Nyíregyháza, 1896.
Gyányi Gábor: A szociálpolitika múltja Magyarországon, Budapest, 1994.
Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza, Budapest–Pécs, 2001.
Hanák Péter: Magyarország társadalma a századfordulón, in: Hanák Péter (szerk.): Magyarország története 1890–1918, VII., Budapest, 1983, 403–515.
Harsanyi, John C.: Paper in Game Theory, Dordrecht–Boston–London, 1982.
Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon, Budapest, 1973.
Illyés Gyula: Puszták népe, Budapest, 2003.
Katus László: A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után, in: Kovács Endre – Katus László (szerk.): Magyarország története 1848–1890, 2. kötet, 1987, 913–1038.
Komlos, John: The Habsburg Monarchy as a Customs Union, Princeton, 1983.
Kövér György: Iparosodás agrárországban, Budapest, 1982.
Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás, 1711–1867, Budapest, 1990.
Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, 1983.
Maggi, Stefano: La rotaia e il treno - Due secoli di sviluppo, Pisa, 2024.
Máriassy Béla: Pénzügyeinkről, Budapest, 1874, (reprint) Budapest, 2012.
Mitchell, Brain. R.: European historical Statistics 1750–1970, New York, 1976.
Neményi Bertalan: A magyar nép állapota és az amerikai kivándorlás, Budapest, 1911.
Olson, Mancur: Logic of Collective Action: Public Goods and Theory of Groups, Cambridge, 1965.
Pál-Antal Sándor: Székely önkormányzat története, Marosvásárhely, 2002.
Ruszkai Miklós: Az 1945 előtti választások statisztikája, Történeti Statisztikai Közlemények, 1959/1-2, 11–57.
Savova, Ralitsa: Bulgarian Educational Institutions Preserving the native Language of the Bulgarian Community and Minority in Hungary, in: Vukov, Nikolai – Gergova, Lina – Matanova, Tanya – Georgova, Yana (eds.): Cultural Heritage in Migration, Sofia, 2017, 129–138.
Savova, Ralitsa – Toldi, Andrea: Bulgarian School in Budapest – Past and Future Possibilities, Acta Madicinae et Sociologica, 2016/7, 131–146. https://doi.org/10.19055/ams.2016.7/22-23/8
Schumacher, Ernst Friedrich: Small Is Beautiful: A Study of Economics As If People Mattered, United Kingdom, 1973.
Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság, Budapest, 1937.
Tarr László: A kocsi története, Budapest, 1968.
Vörös Károly: A művelődés, in: Kovács Endre – Katus László (szerk.): Magyarország története 1848–1890, 2. kötet, Budapest, 1987, 1395–1476.
Wellmann Imre: Magyarország népeségének fejlődése a 18. században, in: Ember Győző – Heckenast Gusztáv (szerk.): Magyarország története, 1. kötet, Budapest, 1989, 25–80.