Széchenyi István: a „tervező”
István Széchenyi as planner
| LETÖLTÉS | DOI: 10.59809/Comitatus.2023.33-246.55 |
|
Szerző: HAJDÚ ZOLTÁN, tudományos tanácsadó, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete, 7621 Pécs, Papnövelde u. 22., hajdu##kukac##rkk.hu, ORCID: 0000-0003-2055-5962 |
Author: ZOLTÁN HAJDÚ, scientific advisor, Institute for Regional Studies, Centre for Economic and Regional Studies, Papnövelde u. 22., H-7621 Pécs, Hungary, hajdu##kukac##rkk.hu, ORCID: 0000-0003-2055-5962 |
|
Kulcsszavak: reformkor | közlekedéspolitika | vasúthálózati koncepció | főváros-formálás | államépítés JEL kód: Z00 |
Keywords: Reform Era | transportation policy | railway network concept | capital city development | statesmanship JEL code: Z00 |
Absztrakt: Széchenyi István (1791–1860) a magyar reform és modernizációs időszak európai ismeretekkel és kitekintéssel bíró személyisége, a magyar reformkor és nemzeti építkezés kezdetének meghatározó alakja volt. Személyes tapasztalatok alapján döbbent rá Magyarország szinte mindenre kiterjedő elmaradottságára. Tevékenységében megjelent a nyugaton látott struktúrák, intézmények meghonosításának célja. 1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsótábláján (melynek nem volt tagja) kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (később MTA) létrehozását, anyagi alapjainak megteremtését. 1830-tól sorban írta könyveit, melyekben az ország társadalmi, gazdasági, piaci, kulturális modernizációját sürgette. Állami hivatalnokként a legtöbbet az ország közlekedéshálózati koncepciójának kidolgozásával, az Al-Duna és a Tisza-völgy szabályozásával tett a modernizációért.
Abstract: István Széchenyi (1791 – 1860) was a prominent figure of the Hungarian Reform Era and national modernisation, possessing a European education and vision, who had a significant role in the early period of the Hungarian reforms and national awakening. His own personal experiences led him to become aware of comprehensive underdevelopment of Hungary. In 1825 he made a proposal for the establishment of a Hungarian Society of Scientists (later the Hungarian Academy of Sciences) in the lower house of the Pozsony Parliament, of which he was not a member. From 1830 onwards he wrote many books in which he urged for the social, economic, market and cultural modernisation of the country. As a civil servant, his most significant contribution to this modernisation process was the preparation of the country’s transport network concept, and the regulation of the lower Danube and the Tisza valley.
IRODALOMJEGYZÉK
Andrássy Gyula: Széchenyi politikája, Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1912, 173–212.
Bácskai Vera – Nagy Lajos (szerk.): Széchenyi pesti tervei, Budapest, 1985, 393.
Bagyó János: Gr. Széchenyi István közlekedési reformja és tevékenysége, Budapest, 1913, 192.
Buday Miklós: Javaslat gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételhez, Budapest, 2014, mellékletekkel.
Csorba Csaba: Híd, város, ország, Budapesti Negyed, 2006, 31–38.
Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás (A Tisza-szabályozás története), Budapest, 1996.
Falk Miksa: Széchenyi István gróf és kora, Pest, 1868, 343.
Felhő Ibolya – Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár, Budapest, 1961, 601.
Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása, Budapest, 1972, 178.
Horváth Attila: Széchenyi István részvénytárság alapításai, Jogtörténeti Szemle, 2003/2, 19–40.
Kaán Kátoly: Gróf Széchenyi István és a Nagy Magyar Alföld, Budapest, 1925, 42.
- Kiss Erzsébet: Az 1848 – 1849-es magyar minisztériumok, Budapest, 1987, 656.
Kovács Lajos: Gróf Széchenyi István közéletének három utolsó éve 1846 – 1848, I-II. kötet, Budapest, 1889, 600.
Semsei Ferenc: Széchenyi István – Regionális „sztár” vagy globális összekötő?, Budapest, 2021.
https://ujkor.hucontent/szechenyi-istvan-%e2%92-regionalis-sztar-vagy-globalis-osszekoto (Letöltés ideje: 2023.08.01.)
Tőry Kálmán: Az Al-Duna szabályozása, Vízügyi Történeti Füzetek 5, Budapest, 1975, 80.
Pach Zsigmond Pál: Széchenyi és az Alduna-szabályozás 1830-1832-ben, Történelmi Szemle, 1975/4, 557–581.
Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül, Pozsony, 1848, 136.
Széchenyi István: A magyar közlekedési ügyről, XI, A bevezetőt (I-XI) írta Magyar István, Budapest, 1987, 136.
Varga János: Berendezkedési tervezetek Magyarországon a török kiűzésének időszakában, Az „Eintrich-
tungswerk”, Századok, 1991/1-2, 449–488.
Velkey Ferenc: Széchenyi, a politikus nehéz döntési helyzetekben, Magyar Tudomány, 2010, 1447–1457.
Viszota Gyula: A Széchenyi híd története, Lánchíd füzetek, 15. Budapest, 1935/2010, reprint, 176.
Zelovich Kornél: Széchenyi és a magyar közlekedési ügy, Budapest, 1925, 40.
Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza (1791–1860), I. kötet, 1791–1844, Budapest, 1896, 628.
Zichy Antal: Gróf Széchenyi István életrajza (1791–1860), II. kötet, 1845–1860, Budapest 1897, 380.