Who is running our public affairs locally, or where is the turnover of the mayoral status group heading?

Absztrakt: A tanulmány a korábban is alaposan tárgyalt Veszprém megyei önkormányzati választások legutóbbi és korábbi eredményeinek egy részét dolgozza fel – a polgármesteri státuszcsoportra és főként a 2024. június 9-i választásokra összpontosítva, de a legfontosabb változók tekintetében országos területi összehasonlító metszetek elemzésére is kitér.

A tanácsrendszert felváltó olyan közjogi aktusok alkalmával, mint amilyenek az önkormányzati (helyhatósági) választások, kezdetben csupán abban láttuk a feladatunkat, hogy minél részletesebben és hitelesebben dokumentáljuk ezeket a számunkra nagy jelentőséggel bíró eseményeket. E munka során azonban hamarosan arra is figyelmet fordítottunk, hogy az egymást követő választások részvételi mutatóinak, eredményeinek, vagy éppen a jelöltállítási aktivitásban megfigyelhető trend összevetésének, aztán például a státuszcsoport jelentősebb társadalmi tulajdonságainak alakulása kapcsán megfigyelhető belső arányeltolódások, országon belüli területi, vagy éppen településtípusok közti eltérések önmagukon túlmutató jelentőséggel bírhatnak.

Hipotézisünk az, hogy a folyton csökkenő önkormányzati feladat- és hatáskörök és az önkormányzati mozgásteret egyre beszűkítő működési és fejlesztési források, vagyis a polgármesterek előtt álló potenciális társadalmi és szakmai, intellektuális kihívások színvonalának, tétjének csökkenése választásról választásra egyre inkább kontraszelektálja azok körét, akik ebben a szerepben tudják elképzelni hivatásuk közjó irányába mutató kiteljesítését. Ez az aggasztó jelenség szerencsére nem zárja ki azt, hogy még ma is nagyon sok felkészült, hiteles, tisztességes polgármesterrel találkozhatunk a hazai községekben, városokban.

A részvételi aktivitás vonatkozásában megfigyelhető adatok az első négy választás alkalmával örvendetesen növekvő, aztán alacsonyabb szinten stagnáló tendenciát mutattak, és nagyjából ugyanez mondható el a jelöltállítási aktivitásról, vagyis az egy betölthető pozícióra eső jelöltek számának egyre csökkenő alakulásáról. Ez a trend a részvételi mutatókat illetően 2024-re megszakadt, az ország egészében jelentős mértékben nőtt, mely változást egyéb valószínűsíthető okok híján az év elején megjelenő új esetleges politikai alternatívához lehet kötni. Sajnos a Tisza Párt tanulmányunk elkészültéig megismerhető elképzelései közül egyelőre egyebek mellett éppen a hazai önkormányzati rendszer reformjára vonatkozó program hiányolható.

A választásokról választásokra megfigyelhető jelenségek, valamint a hazai önkormányzatok autonómiájának, vagyis feladat- és hatásköreinek, forrásainak időbeli csökkenése korrelációt mutat, azaz hipotézisünk igazoltnak tekinthető. Ez elsősorban az egyre kisebb népességszámú települések zömének vonatkozásában veti fel a vidék népességmegtartó erejének ellehetetlenülését, egyben a magyar településhálózat fejlesztés megújításának és az önkormányzati szféra rehabilitálásának szükségességét.

Abstract: The study discusses some of the recent and previous results of the local government elections in Veszprém County, which have been discussed in detail before, focusing on the mayoral status group and mainly on the elections of 9 June 2024, but also includes a national comparative cross-sectional analysis of the most important variables.

In the case of public acts that replaced the council republic, such as self-government (municipal) elections, we initially saw our task as simply to document these events of great importance to us in as detailed and authentic a way as possible. In the process of this work, however, we soon turned our attention to the fact that the comparison of turnout indicators and results of successive elections, or even the trend in candidate activity, and then, for example, the internal shifts in the development of the major social characteristics of the status group, the differences between the different territorial areas within a country or even between types of municipalities, may have a significance beyond themselves.

Our hypothesis is that the steadily diminishing responsibilities and competences of local government and the ever shrinking operational and development resources, i.e. the decreasing quality and stakes of the potential social, professional and intellectual challenges facing mayors, increasingly contrasts the range of those who can imagine the fulfilment of their vocation in this role, towards the common good. Fortunately, this worrying phenomenon does not exclude the fact that there are still many well-prepared, credible and honest mayors in Hungarian municipalities and cities.

The data on turnout activity showed a welcome upward trend in the first four elections, followed by a stagnation at a lower level, and much the same can be said about candidate activity, i.e. the number of candidates per vacant position, which has been decreasing. This trend was interrupted by 2024 in terms of participation rates, with a significant increase for the country as a whole, which can be linked to the emergence of a new possible political alternative at the beginning of the year, in the absence of other plausible reasons. Unfortunately, among the ideas of the Tisza Party that were available by the time of our study, a programme for reforming the domestic local government system is still missing.

There is a correlation between the phenomena observed from one election to the next and the decline in the autonomy, i.e. the powers and resources of domestic local governments over time, which means that our hypothesis can be considered as justified. This raises, first of all, the impossibility of maintaining the population in rural areas in the majority of settlements with a decreasing population, and at the same time the need to renew the development of the Hungarian settlement network and rehabilitate the local government sector.