Beneficiary regions in Hungarian territorial development

Absztrakt: A hazai kedvezményezett térségek vizsgálata első ránézésre idegennek tűnik Rechnitzer János munkásságától, hiszen konkrétan ezzel a témával nem foglalkozott pályafutása alatt. Ugyanakkor a területi politika elmélete, Európai uniós és hazai gyakorlata az egyik meghatározó kutatási területe volt, Területi politika (Rechnitzer – Smahó, 2011) című könyve a mai napig tankönyvként funkcionál a regionális tudományi képzéseken. Márpedig az európai területi politika elsődleges célja a Lisszaboni szerződés 174. cikke alapján a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, vagyis az egyes régiók fejlettségbeli különbségeinek csökkentése, különös tekintettel a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mérséklésére. A kedvezményezett térségek területpolitikai szerepének vizsgálata tehát indokoltnak tűnik hazánkban, ahol a 2022-es egy főre jutó GDP érték alapján a legfejlettebb és legfejletlenebb régió között több, mint háromszoros a különbség. Tanulmányunkban – professzor úr idézett művéből inspirálódva – rendszerszemléletű megközelítést alkalmazunk, azt vizsgáljuk, hogyan illeszthető be a kedvezményezett térségek problematikája a területi fejlődést befolyásoló alrendszerek működésébe, illetve javaslatot teszünk a továbblépés lehetséges irányaira.

Abstract: At first glance, it seems that the study of beneficiary regions in Hungary is not related to the work of János Rechnitzer, who did not specifically deal with this topic during his career. However, his main research area was territorial policy theory and practice in the EU and Hungary, and his book on territorial policy (Rechnitzer – Smahó, 2011) is still used as a textbook in regional science courses. The primary objective of European territorial policy, as set out in Article 174 of the Lisbon Treaty, is to strengthen economic, social and territorial cohesion, i.e. to reduce disparities between the levels of development of the various regions, with particular attention to the least favoured regions. Therefore, it seems appropriate to examine the role of the beneficiary regions in territorial policy in our country, where, according to the 2022 figures, the gap between the most and least developed regions in terms of GDP per capita is more than three times greater. In this paper, inspired by the work cited by Professor Rechnitzer, we take a systems approach, examine how the issue of beneficiary regions can be integrated into the functioning of the subsystems that influence territorial development, and suggest possible ways forward.