A vármegyei választásokról (2024)
About the county elections (2024)
| LETÖLTÉS | DOI: 10.59809/Comitatus.2025.35-252.31 |
|
Szerző: Zongor Gábor, jogász, nyugdíjas önkormányzati érdekvédő, Kulcsszavak: vármegye | politikai pártok | civil szervezetek | polgármesterek | nők JEL kód: K16, H70, H79, Z18 |
Author: Gábor Zongor, lawyer, retired local government advocate, zongor53@gmail.com, ORCID: 0009-0009-4269-4243 Keywords: county | political parties | NGOs | mayors | women JEL code: K16, H70, H79, Z18 |
Absztrakt: Megyei, újabban vármegyeinek nevezett önkormányzatok 1990 óta mindig kisegítő szerepet töltöttek be a települési önkormányzatok mellett. 2011 óta a területi önkormányzás helye és szerepe még inkább háttérbe szorult. A jelenlegi törvényi szabályozás következtében a megyei önkormányzatok elvesztették közszolgáltató funkcióikat, ezzel párhuzamosan a vagyonukat és térségi befolyásukat is. Annak ellenére, hogy a szűkre szabott hatásköri szabályozás szerint többek között területfejlesztési szerepet töltenek be a választott megyei testületek, e tekintetben is korlátos a tényleges szerepük.
Miért érdemes mégis áttekinteni és elemezni a legújabb, 2024-es vármegyei önkormányzati választásokat? A már jelzett korlátos hatáskörrel és politikai súllyal rendelkező vármegyék listás önkormányzati választása ugyanis az adott időpontban a legpontosabb visszajelzést nyújtja a politikai pártok vidéki szerepének megítéléséről. A választási folyamat áttekintése rávilágít az egyes pártok, politikai erők tényleges beágyazódottságára és súlyára.
A legutóbbi önkormányzati általános választás, amely egyben a legelső volt azáltal, hogy az Európai parlamenti képviselő választással együtt került lebonyolításra, mégis sajátosságokat mutat, mivel tavasszal a politikai színtéren megjelent Magyar Péter vezette Tisza Párt és ahol indult, így az európai és a fővárosi választásokon jelentős sikert ért el. Ugyanakkor vidéken nem indítottak jelölteket és vármegyei listákat sem állítottak. Ennek következtében a jelenlegi parlamenti pártok „versenye” volt a 19 vármegyei választás, viszont mögöttesen felsejlik már az új politikai erő, a Tisza Párt jelenléte is.
Abstract: Since 1990, county governments, more recently known as counties, have always played a subsidiary role to municipal governments. Since 2011, the place and role of regional government has been even more marginalised. As a result of the current legislation, county governments have lost their public service functions and, at the same time, their assets and regional influence. Although the narrowly defined powers of the elected county councils include a role in spatial development, their actual role in this respect is also limited.
Why is it worth reviewing and analysing the latest county council elections in 2024? The already mentioned limited powers and political weight of the counties with list municipal elections provide the most accurate feedback on the role of political parties in the countryside at the time. An overview of the electoral process sheds light on the actual embeddedness and weight of the individual parties and political forces.
The last municipal general election, which was also the first ever to be held together with the European Parliament elections, was nevertheless unique in that the Tisza Party led by Péter Magyar entered the political scene in the spring and achieved significant success in the European and capital elections. At the same time, no candidates were fielded in the countryside and no county lists were drawn up. As a result, the 19 county elections were a „contest” between the current parliamentary parties, but the presence of a new political force, the Tisza Party, was already looming in the background.
IRODALOMJEGYZÉK
Kákai László: Újabb frontvonalak?, Megyei önkormányzati választások Tolna megyében,
Comitatus, 1995/5, 48–57.
Pálné Kovács Ilona: Miért hagytuk?, Comitatus, 2015/3-4, 32–37.
Pálné Kovács Ilona: A középszintű kormányzás helyzete és perspektívái Magyarországon, Budapest, 2019, 222.
Zongor Gábor: A lebegő megye, Társadalmi Szemle, 1991/12, 53–58.
Zongor Gábor: A kormánypártok biztos bázisai – Összefoglaló a megyei önkormányzati választásokról 2019, Comitatus, 2020/1, 12–28.
JOGSZABÁLYOK
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) tizennegyedik módosítás 3. cikk. Záró és vegyes rendelkezések 28. pontja. Hatályos: 2023. január 1-től.
2010.évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 7. §.
INTERNETES FORRÁSOK
Nemzeti Választási Iroda (NVI), https://vtr.valasztas.hu/onk2024

